Alain Bolea írása a Februári Shaumbra hírlevélből – Fordította Szénási Kata

Forrás:

Olyan hosszú utat tettünk már a Spirituális Utunkon, és még mindig küzdünk az álmaink valóra váltásával. Oly sokszor hallottuk, hogy úgy döntünk, bármit megteremthetünk, ám mindeközben úgy tűnik, semmi sem működik. Sírni tudnánk a frusztrációtól, vagy kifakadni haraggal: „Miről beszélsz, Adamus?” De általában csak ezt ismételgetjük folyton: „Mit csinálok rosszul? Mit csinálok rosszul?”

Itt az ideje egy kis Aspektológia ismétlésnek. Ó, persze ismerjük az aspektusokat. Azt felejtjük csak el, hogy az idő nagy részében, oly otthonosan érezzük magunkat az aspektusaink körében (hiszen végső soron a rokonaink), hogy még csak észre sem vesszük, hogy mikor jelennek meg, és mikor ragadják magukhoz az irányítást! Amikor pedig stabilan átvették az irányítást az életünk egy bizonyos területén, ismételhetjük ugyan egész nap a szándékunkat, de az csak csekély mértékben tud majd megvalósulni.

Üzleti trénerként, a klienseim általában nem Shaumbrák, és ezért nem élvezik az aspektusok ismeretének előnyeit, ám mégis főként ezen az elképzelésen keresztül dolgozom velük. Az elsődleges célom az, hogy elcsípjem klienseim korlátozó gondolatait, már abban a pillanatban, hogy azok elhagyták a száját. Ha ez sikerül, akkor dolgozhatom velük azon, hogy lebontsuk azon hiedelmeiket, amelyek alapján a döntéseiket meghozzák az üzletükben.

Amint a tudatosságuk elkezd nőni a saját hiedelmeiket illetően, kinyílnak a kapuk a belső bölcsességekre és az új potenciálokra. Leggyakrabban, szinte mindig, bizony az aspektusok bonyolítják a dolgukat.

Megvalósítani, valóra váltani, különösen egy üzletet létrehozni, olyan, mintha egy ajtót tárnánk ki az ismeretlenbe. Mit érzünk, amikor kezünket a kilincsen tartjuk?

Ha valóban, igazán spirituálisak vagyunk, érezhetünk egy kis megbántottságot: „Miért kell nekem egyáltalán kinyitnom az ajtót? Miért nem nyílik ki magától az ajtó? És, ha ugyan nem nyílik ki magától, az nem azt jelenti, hogy nyilvánvalóan elbuktam spirituális lényként?”

Talán a bukástól félő aspektusunk átveszi az irányítást... ”Akárhányszor kinyitottam egy új ajtót, valamit mindig elrontottam. Ez nem nekem való. Én egyszerűen nem vagyok elég jó.”

Vagy egy áldozat aspektus jelenik meg… ”A többi ember sikerrel jár, amikor az ajtóit nyitogatja, de az én ajtóm mögött sosincs semmi.”

Talán ez egy dühös áldozat aspektus... "Rohadtul elegem van már ebből, pontosan úgy nyitom az ajtót, ahogy mondták, és még sincs semmi az ajtó mögött!! Ezek hazudnak nekem!”

Érted már? Ha megbántottságot, haragot, félelmet, értéktelenséget, vagy egyéb negatív érzést érzünk és ezzel vibrálunk, nem vagyunk abban a tudatossági állapotban, minőségben, amely megteremti majd az álmunkat. Ha ezekből az érzésekből cselekszünk, nem történik semmi, vagy, ami még rosszabb, „kellemetlen következményekkel” is találkozhatunk. Ám, ha szenvedélyből, izgalomból, ihletből, boldogságból cselekszünk, az energia megugrik, tapintható módon.

Persze, ezt már mind tudjuk, elvileg. A kérdés az, hogy milyen gyakran feledkezünk meg róla a nap folyamán? Olykor-olykor, vagy szinte mindig? Legyünk valóban őszinték.

Spirituális lényekként továbbra is nehézségeink vannak a spirituális tudásunkat a mindennapi életünkbe átültetni. Szívesen hasonlítom ezt a félelemmel kapcsolatos működéshez. Agykutatók megfigyelték, hogy ha egy félelem reakció beindul, az összetett és bonyolult agy rövidzárlatot kap, és elveszítjük a józan eszünket. Ez pontos és elfogadott meglátás. Ugyanakkor teljes mértékben  figyelmen kívül hagyjuk a mindennapjainkban. Elkezdünk aggódni valamin, és az agyunk elkezdjük törni a fejünket a megoldáson, az elménk futja a köreit nem sok sikerrel. Amire elsősorban törekednünk kellene, az az, hogy visszataláljunk az egyensúlyunkba, tudván, hogy a megoldás elér majd hozzánk, amikor egy pozitívabb állapotban vagyunk - amikor az agy teljes kapacitásával ismét működőképes lesz.

Ezt a hasonlatot terjesszük ki a tudatosságra. Az utunk minden pillanatban arról kellene, hogy szóljon , hogy a tudatosságunkat erősítjük, fokozzuk, a félelem, harag, stb... állapotából a jólétbe és a bizalomba. Ez az igazi feladatunk a napunk minden pillanatában. (És ne felejts el lélegezni. Egyébként, ha egy kis hang így szól: „Könnyű azt neked mondani!” vagy épp : "Tudom, tudom!” akkor valószínűleg egy aspektusodat hallod.)

Az én tanácsom arra az esetre, ha frusztrálna a teremtés: Dolgozz az aspektusaiddal, akkor is, ha már úgy érzed, eleget dolgoztál velük. Ha Te Magad nem tudod magad egy békés tiszta állapotba- minőségbe juttatni, dolgozz valakivel, akivel segít Neked meghallani az aspektusaidat, amikor megkörnyékeznek, hogy átvehessék az irányítást Tőled. Ne főjj a negatív hiedelmeidben, arra várva, hogy ez majd pozitív eredményt hoz!

© Alain Bolea

Alain Bolea management tanácsadó és tréner.

Munkájában a tudatosság növelésére törekszik

az üzleti életben, és segíti a spirituális beállítottságú

embereknek sikereket elérni az üzletben.

Egyénekkel, most alakuló vállalkozásokkal,

magán vállalatokkal, és nonprofit

szervezetekkel foglalkozik.

További információ: www.business-advisors.net/shaumbra