Mindannyian ismerjük a dualisztikus megközelítés ellentétpárjait: Élet-Halál, Fény-Sötétség, Üresség-Teljesség, Jó-Rossz, Szeretet-Félelem, Teremtő-Áldozat.  Ám elég sokszor olvashattuk és hallhattuk azt is, hogy az Új Energiában, az Új Tudatosságban, ha azt választjuk, túlléphetünk a dualitáson, hiszen az is csak egyfajta hiedelem rendszer- hogy belépjünk a saját Forrásunkba, ahol nincs címke, nincs ítélkezés, nincs analizálás: csak a VAGYOK van. A VAGYOK-ban nincs halál, mert a Vagyok soha nem ér véget.

A Halál egy illúzió csupán, amelyet, ahogy Adamus a Haláljáró Iskolában elmeséli, azért teremtettünk, hogy legyen egy kapu, amelyen keresztül el tudunk szakadni a földi tapasztalatainktól, hogy esetleg újrateremtsük azokat, vagy másikat válasszunk helyettük. Ezáltal sokszínűbb, sokfélébb tapasztalataink lehetnek itt a Földön, több rövidebb időszak alatt, egy hosszabb helyett. Ez a Halál oka, és nem az, hogy a szervezetünk ne tudna tovább élni. Adamus többször elmondta már, hogy a testünk, ha nem lépne működésbe a „Halál program” akár több száz évet is élhetne…

Tehát a Halál valami féle vég, egy fejezet vége, egy korszak vége, egy működés, vagy egy minőség vége… de végső soron igaz ennek az ellenkezője is... hiszen mindezt a dualitás tükrében mondom. :-)

És a dualitásban, ha megvizsgáljuk részeinket, vannak részeink, amelyek az életet választják, és vannak részeink, melyek a halált. Vagy mondhatjuk úgy is, hogy a kinyílást és a fejlődést, a növekedést választják, vagy az összecsukódást, a megtorpanást és hátrálást, az összezsugorodást választják.

Vannak részeink, amelyek itt akarnak lenni és vannak olyanok, amelyek el akarnak menni. Vagy meg sem akarnak érkezni. Norma mesélte (Norma Delaney - a Tudatos Lélekzet Mestere), hogy amikor Kuan Yin elkezdett dolgozni vele, nap mint nap, az első időszakban, amely több hónapon át tartott egyetlen dolgot kellett Normának tenni, napjában számtalanszor kinyilvánítani, kijelenteni, kimondani: Hogy az Életet választom. Úgy kellett sétálnia, hogy közben minden egyes lépésnél mondja ezt újra és újra: az Életet választom.
Norma akkoriban azt gondolta (saját elmondása alapján), hogy igazán spirituális utat jár be, hiszen mindenféle tanfolyamokra, spirituális gyűlésekre járt, húst sem evett, ahogy az már lenni szokott. Csak mindeközben azt nem vette észre - és Kuan Yin erre figyelmeztette - hogy a testét szinte teljesen elhagyta, mert nem volt leföldelve, a testében szinte soha nem tartózkodott, hanem mindig fölötte lebegett, és így az lassan a halál felé tartott. Éhezett, és semmilyen figyelmet, gondoskodást nem kapott, üresen állt.

Több hónapos megerősítések és tudatos döntés eredményeképp Norma megérkezett. Ide. A Földre, a testébe.

Mint azt már írtam, egy korábbi írásomban, hasonló történetem volt nekem is. Nem is vettem észre, egy kritikus pontig - amely már egyáltalán nem volt könnyed és vidám - hogy mennyire nem vagyok itt, hogy mennyire nem vagyok a testemben, hogy mennyire nem élek. Mi az ÉLET? Hogy Az VAGYOK, AKI VAGYOK. Itt a jelenben. Nekem ma már ez az Élet. Ezt könnyű mondani, olykor pillanatokra könnyű érezni, belekóstolni, elhinni... de vannak aspektusaink, amelyek ettől a megérkezéstől, a jelenléttől frászt kapnak, és mindent megtesznek, hogy ne érkezzünk meg.

Vannak részeink, amelyek nem akarnak itt lenni, nem akarnak jelen lenni, amelyek így szólnak, elfáradtam, menjünk már, amelyeknél betelt a pohár, amelyek annyit szenvedtek, hogy az utolsó cseppen is túl vannak már… igen vannak ilyen részeink... melyek a halált választanák, és választják is, nap mint nap - ezek Aspektusok… nagyrészt a múltból. Korábbi tapasztalataikból deriválják a jelen lehetőségeit, és képtelenek egy szinttel feljebb lépve új potenciálokat meglátni, új potenciálokban hinni. Ők csak a múlt ismétlését látják… és attól tartanak, attól akarnak megóvni bennünket.

Ezek mögött az Aspektusok mögött ott a Lélek, ott a VAGYOK, amely tudja, hogy nincs mitől tartania, és amely teljes és Élettől lüktető, amelynek nincsenek aggályai, tervei, amely a Teljességet érzi, és tapasztalja. Amely napról napra megújul, napról napra csak tágul, játszik, táncol, tapasztal, ÉL.

Ahhoz, hogy ez az Új minőség, a Mester minősége be tudjon lépni, meg tudjon nyilvánulni, ahhoz az elmenekülni vágyó, ijedt, menekülő aspektusokat integrálni kell. Hogy a riadt fecsegésüket és állandó aggodalmas kereplésüket a CSEND váltsa fel. A Lélekzet segít, és segít a tudatosság - hogy tudod, hogy minden aggodalmas kérdés csak egy aspektusod kérdése… és valójában a válasz (és a kérdés is) NEM SZÁMÍT. MINDEGY. A Csendben, az Élet van. És minden TÖKÉLETES RENDBEN VAN. Minden Egyensúlyban van - ha ezt választod. Az aspektusaid lehet, hogy mást választanak, mert szeretnék, ha nem lennél itt, szeretnék, ha elterelhetnék a figyelmedet arról, hogy VAGY, AKI VAGY. De Te? Te mit választasz? Csukd be a szemed egy pillanatra, és engedd meg magadnak, hogy ÉREZZ. Lélegezz jó mélyen, a hasadba, lélegezz úgy, hogy minden egyes lélekzeteddel érezd, hogy VAGY, hogy JELEN vagy. Érezd magad… Pár perc után, tedd fel magadnak a kérdést: ha szeretnéd, akár hangosan is, ITT akarok lenni? Kész vagyok arra, hogy megérkezzek? És engedd meg magadnak, hogy halld a hangokat. Hall a Lelked hangját, és halld az aspektusaid hangját. Biztosan meglepődsz majd, hogy milyen tisztán hallod a hangokat.

Mert megengedted magadnak, és azt választottad, hogy hallani akarod őket. Ez ilyen egyszerű.

Nos? Mit válaszoltak? Mit mondott a Lelked? Mit az aspektusok?

Most pedig, lélegezd be a Lelkedet. Érezd, hogy minden egyes lélekzeteddel, mintha Lelked gyönyörű, selymes, édes energiájából kortyolnál, engedd, hogy mindenedet átjárja. A tested egészét hadd járja át. Érezd, hogy Jelen vagy. Hogy Élsz. Ezzel a Lélekzettel minden egyes részednek, sejtednek üzened, hogy az Életet választod. A Jelen- LÉTet.

És ha ezt gyakran megismétled, előbb-utóbb minden menekülő és elvágyódó, meghalni akaró aspektusod szépen megnyugszik, és lassan elkezd bízni benned, és az ÉLETben. Ekkor hazatérnek. Beléd olvadnak, és többé nem észleled majd őket, mint különálló aggódó, fecsegő árnyak… hanem energiáikkal, tapasztalataikkal erősítenek és gazdagítanak Téged.
És tudd, ha egy Új Minőség Születőben van Benned, akkor egy csomó régi, „haldokló” aspektusod hallatni fogja a hangját, mert hogy az újba átlépj, őket előbb integrálnod kell. Ők már elfáradtak, idejük lejárt, szeretnének megnyugodni, beolvadni a CSENDEDBE. Ez egy természetes folyamat… és nagyon jó folyton emlékezni erre, hogy tudd, mindez az aspektusaidról szól, s nem a lelked hangját hallod… mert az általában CSENDBEN van. Vagy, ha szól is, a maga nyelvén teszi. Az öröm nyelvén.

Ajánlom figyelmedbe Adamus DreamWalker Haláljáró Iskoláját, melyet augusztus 27-29-ig tartok Budapesten. Ebben az Iskolában Adamus kíséretében bejárjuk azt az utat együtt, csoportosan a dimenziók között, amelyet az épp átkelők szoktak bejárni - elmegyünk majd egészen a Virágok Hídjáig, ahol az angyali családok szokták várni az eltávozottat.
Számomra fantasztikus élmény volt, amikor ezt megtapasztaltam először tavaly júniusban, kristálytisztává vált előttem, hogy mi az Élet, és mi a Halál illúziója, ezzel minden, a halálhoz kapcsolódó csírafélelmem is kioldódott, mert tudtam, hogy a „halál” csak egy kapu.
Óriási élmény volt a dimenziók között sétálni, és emlékezni arra, tudatosítani azt, hogy ezt nap, mint nap gyakorlom, teszem. Bevillantak gyermekkori érzetek, amikor hegyet másztunk, hogy valójában közben folyton-folyvást dimenziókat is járunk, és ezt akkor is éreztem, csak valahol hátul… a tudatalattimban… nem a nappali tudatommal… ettől valahogy olyan jó biztonságérzetem lett, mert nevet kapott az, ami eddig egy átsuhanó villámkép volt. Valahogy kerek lett minden, a Föld és a körülötte levő dimenziók, az Élet, az inkarnációk, a Halál, minden sima lett, és mindegyikből eltűnt a félelem nyoma is - hiszen a félelmek nagy része azért mégiscsak az ismeretlenből ered.
Adamus Haláljáró Iskolájának van egy csúcspontja, amelynek köszönhetően olyan tisztán tudtam az ÉLETET választani, ahogy addig soha!
És még egy ajándékot adott számomra ez az Iskola, pár hónappal később, immár magabiztosan, természetesen és örömmel kísértem angyali családjához szeretett nagymamámat.

Ha bármilyen kérdésed van az Iskoláról, és / vagy szeretnéd megtapasztalni Te is ezt a szavakon túli Csodát, és jelentkeznél, kérlek, írj egy emailt a szenakat@dravanet.hu -ra!

Szeretettel: Szénási Kata