Az utóbbi napok időjárása ismét óriási mennyiségű vizet hozott nekünk… Vajon mi állhat e mögött?
Az elmúlt hónapokban rengeteg csapadék esett..már télen is, a sok hó..és most a sok eső… A természet gyönyörűen zöldell, olyan élettel teli, amilyennek már nagyon rég nem láttam…(vagy láttam egyáltalán?) A növényzet kicsattan az élettől és intenzitástól…

Régebben, emlékszem, ha bármilyen intenzívebb tanfolyamot tartottam, a napsütés valahogy mindig csatlakozott hozzánk, most pedig azt figyeltem meg, hogy egy-egy erőteljesebb esemény előtt és alatt, nagyon sok víz érkezik…

Például itt voltak a választások… akkortájt kezdődtek a tavaszi esőzések …majd Anders Holte és Cacina Lélekhangolásos Tanfolyama Dobogókőn… amikor is az azt megelőző napokban olyan szinten esett , hogy érdeklődve figyeltem, mi lesz a „sártúránkból”…ám végül, minden gyönyörűen alakult, ideálisan…hirtelen szél támadt és felszárította a sok-sok nedvességet, amely csúszdát teremtett volna a számunkra a Szívcsakrai látogatásunkhoz.

Tíz napja kezdődött Erdélyben Adamus Új Energiás Misztérium Iskolája…hát, csak nem ismét özönvíz előzte meg az intenzív napjainkat?
Amikor Andersék Merlin Hangja Szemináriumát szerveztem, egy ponton megálltam, és befele füleltem a válaszért, miért, miért ez a sok eső, amely el is moshatná a rendezvényt? Miközben belül tudtam, és minden sejtemben bizonyos voltam benne, hogy minden a legnagyobb rendben lesz és van? És akkor valahogy azt a választ kaptam, hogy a víz, mint közvetítő elem, mint új potenciálok vivő eleme és tárolója, nagyon kívánatos a számunkra. Mintha kioldana, jó előre egy sor dolgot és az új potenciálok életre hívásához is biztosítja a kellő „táptalajt”.

A Lélekhangolás nagyon mély élményekkel gazdagított mindannyiunkat és ott fent, Dobogókő varázslatos ölelésében olyat éltünk át együtt és külön-külön is, ami szavakkal valóban nem fogalmazható meg.
Csak kisérletet tehetünk rá….:

„Hihetetlen volt, hogy mennyi szeretet tört fel hirtelen olyan emberek iránt, akiket ebben az életemben csak akkor ismertem meg. Hihetetlen, hogy a hangunkkal mennyi szeretet előhívására vagyunk képesek! Az egész hétvége egy nagy szeretet-energia-bomba volt a lelkemnek, testemnek. Ezt már az oviban kellene tanítani a gyerekeknek.

Köszi a lehetőséget! Edina”

és íme Emese verse - amely a helyszínen született:

„Hallatni arcomat,
láttatni fülemet,
mindenki odaad,
mit kap, az kegyelet.

Vér és seb letöröl,
fájdalom eltemet,
nézzed a tetőmről
ős öreg lelkemet.

Mi van, azt odaadom,
félelmed elveszem,
mit hozok, oltalom,
mit vársz, az kegyelem.

Elöntöm völgyemet,
fáim, mint nagy karom
védik a gyökeret –
bennem van hatalom!

Most te is részem vagy,
terjesztett nyúlványom,
éneked jól esik,
s szívemet kitárom.”

Felszínre jöttek a hanggal kapcsolatos emlékeink, összekapcsolódhattunk mindazzal az erővel, amely a HANG-on keresztül aktiválható. Többen megérezték régi blokkjaikat, felidézték régi fogadalmaikat arra vonatkozóan, hogy a HANG-ot többé nem hívják elő magukból, mert az egykor a pusztulást hozta el.
Számomra csodálatos volt felfedezni ezt a részemet ismét, a hanggal való öröktől fogva létező kapcsolatomat, mely természetesen sajátom, csak valamikor lezártam, lelakatoltam magamban. Mintha egyik karomat kaptam volna vissza. Csodálatos az az egység, amit két ember a hangoláson keresztül megtapasztalhat. Ha ketten találkoznak, feloldódnak egy azon hangban, és valami sokkal nagyobbá, többé válnak mint egy meg egy.
Azóta sokkal tudatosabb vagyok a hangokat illetően, és sokszor egyszerű zajokra, a környezet morajlására is oda figyelek, mint egy dallamra, és ha becsatlakozom, az én énekemmel, mintha eggyé válnék az egésszel. Nagyszerű lehetőség arra, hogy az ember az elméjéből kilépjen! J

Most , Brassóban, Adamusszal is hangoltunk. És az eső csak esett… ismét… Furcsa, a Misztérium Iskola előtti napokban, jött az a nagy szél, amely majd egy héten át süvített, és közben esett…és végig azt éreztem, EZ JÓ! Jól esik! Mintha az Óceán partján álltam volna, minden nap…és a nedvesség TÁPLÁLT.  Jó mélyeket lélegeztem a párás levegőből és engedtem, hogy átjárja mindenemet.
Majd megérkeztünk Brassóba, ahol szinte minden nap esett az eső, némi napsütéssel váltakozva, egyáltalán nem volt kellemetlen… csak sokszor ködös.
Míg Adamus a Misztérium Iskola utolsó napján azt nem mondta, hogy most tisztítsuk fel ezt a ködöt, amely valójában a mi tudatunkat fedi be…
Fogalmazzuk meg, tisztán nyilvánítsuk ki teljes lényünkkel, hogy mit is szeretnénk, mire vágyunk, miféle tapasztalatot szeretne a Lelkünk, és egész lényünkkel, hitünkkel teremtsük is meg azt.
Hát a nap bizony a vastag ködből előbújt…

Ismét ékes bizonyítékot kaphattunk arra, hogy az időjárás mennyire összefügg a tudatunkkal… de ez ott abban a letisztult állapotban, és világosságban teljesen természetes is volt.

Fantasztikus élményekkel, felismerésekkel tértünk végül haza… az eső ismét esik… óriási változásban vagyunk mindannyian. Engedjük meg, hogy kioldódjanak belőlünk régi önkorlátozásaink, és engedjük meg azt, hogy a víz segítsen, a Hang segítsen, az új potenciáljaink megteremtésében!

Hadd adjam át Nektek Adamus egyik kedvenc gyakorlatát:
Amelyet Rómában osztott meg először velünk, múlt októberben.

„Minden energia értünk van, minden energia bennünket szeretne szolgálni… Hát engedjük, hogy így is legyen! Egy tiszta pohárba öntsetek tiszta vizet, majd emeljétek azt a szátok elé. Nem kell beéneklés, felkészülés, csak gondoljatok valami olyasmire, amit nagyon szeretnétek, és lássátok is megvalósulni, érezzétek az a fölötti örömöt, hogy már tapasztaljátok is a megvalósulását- majd egy határozott hangot énekeljetek bele ebbe a vízbe! Egy hangot tartsatok ki, határozottan, az örömötöket és vágyatokat énekelve abban az egy hangban, mélyről, szívből, intenzíven, olyan intenzitással, amellyel szeretnétek a vágyott dolgot, tapasztalatot!

Mesterek vagytok, ne fogjátok vissza magatokat, merjetek vágyni, kívánni, merjétek a HANGOTOKAT megszólaltatni és használni!

Ha a hangolással megvagytok, kortyonként igyátok meg a vizet, és érezzétek, hogy milyen „más” mint volt, milyen tápláló, milyen erős töltéssel bír! Kortyoljátok és fogadjátok be tudatosan…Majd engedjétek el az egészet. Bízzatok benne teljesen, hogy a többit az energiák és a tudat majd elvégzik…”

Boldog, az öröm dallamaival telt Teremtéseket kívánok Nektek az esős napokra is!

Szeretettel:
Szénási Kata