- Gyógyító vagy, és azt tapasztalod mostanában, hogy a régi gyógymódjaid n...
- 2010 őszétől nagy szeretettel várom a kicsiket és a kicsit nagyobbakat is...
- Üzleti Tanácsadás, egyéni és csoportos Coaching az Új Energiával ...
- Adamus Saint-Germain’s New Energy Synchrotize™ (NES- Új Energiás Synchroti...
- "Merlin hangja" Anders Holte & Cacina Spaeth Tanfolyama Budapesten és...
Programok
Támogatás
Ha szeretnéd támogatni a fordításokat, a stúdiómunkákat és az oldalt, itt megteheted.
Teremtő Kártyák
Fordítás: Szénási Kata
Körkérdés
Hírlevél
Iratkozz fel a hírlevélre, ha szeretnéd megkapni a legfrisebb híreket, anyagokat!
Oldal statisztika
Oldalainkat 83 vendég böngésziAz Új Energia Tanfolyamai
Crimson Circle Iskolák
Tudatos Lélekzet
Egyéni Konzultáció
Testkezelések
| Adamus 8. Shoud - 2010 április |
 |
|
Fogadjátok szeretettel Adamus nyolcadik Shoudjának magyar fordítását, mely élőben 2010. április 3-án hangzott el az amerikai Colorado Államban. A MESTEREK SOROZATA
2010. április 3-án került átadásra a Bíbor Körnek. www.crimsoncircle.com Adamus: Vagyok, aki vagyok. Adamus, a szuverén birodalomból. Üdvözöllek a tudatosságban. Vegyünk egy mély lélegzetet együtt, ahogy elkezdjük az ülésünket. Megkérjük, ma Lindát, hogy figyelje az időt. Nem nyúlik ez ma hosszúra, csak szóljatok, ha már 8 óra van. (Nagy nevetés - a közvetítés 2h30-kor kezdődött és általában 5h-kor ér véget.) Nos, kedves Shaumbra, itt vagyunk. Eltelt egy újabb szépséges hónap, minden tapasztalatával, a legutóbbi találkozónk óta. Ahogy Cauldre és Linda korábban beszélték, a tapasztalatok korszakába léptek, felhagyva a régi borzasztó feldolgozásaitokkal, remélem. A mai tapasztalatunk egy tapasztalat lesz. Ezt valójában garantálom. (kiszólva az online nézőknek) Pénz visszafizetési garancia! Teljes mértékben! (nevetés) Ha, a mai csodálatos közvetítésünk végére nem lesztek boldogak a kapott információval, ha nem kaptatok valamilyen esszenciális dolgot, amely megváltoztatja az életeteket, a föld forgását, amely örömteli, és egyszerűen csak elképesztő, akkor kérjétek vissza a pénzeteket a Lindától. (nevetés) LINDA: Akkor ma ajánlom, hogy jó legyél! ADAMUS: Ettől a Lindától, nem attól, mert attól semmit nem kaptok (mutat egy másik Lindára) (sok nevetés) Itt semmit, ott mindent! (nevetés) ADAMUS: Semennyit! Tehát 25 dollárért megkapsz engem, és a kaját! És a pénz visszafizetési garanciát - mely szerint ma valamilyen személyeset és átalakítót kaptok majd itt. ADAMUS: Nem. Ő valamerre máshol jár, alszik, mert most van az idő átállás miatt alvásidő - (jet-leg.) (nevetés) Átvettem az uralmat. (kacagás) Ó, miket fogunk ma csinálni...! ADAMUS: Az enyémre? Igen, ez a válasz már volt... de jó. KERRI: Köszönöm. ADAMUS: Kinek a szellemére, Siglinde? Hadd szaladjak oda hátra, és jó lenne, ha lenne egy mikrofonunk. Itt. ADAMUS: Nem, nem dehogy, én nem rombolom le az illúziókat, csak rengeteg kétséget ültetetek el bennük. (nagy kacagás) Ah... ah... EDIT: Én a saját isteni hangomra. EDIT: Nem, nem, beképzelt alak! (nevetés) SUE: Nos, én annak az aspektusnak a hangjára, aki épp a leghangosabban kiabál. LINDA: Egy s-sel vagy kettővel? ADAMUS: A- S-P- E-K-T-usok. (kisebb kacaj) LARRY: Megbolondulok. ADAMUS: Amit újra és újra lejátszotok. Van bennetek egy belső winchester, amit elmének hívunk. Az elme, emlékezzetek csak rá, egy memória tároló eszköz. Elraktározza az emlékeket, és fel is hozza azokat. Valamit terveztek megtenni, és erre a szülői lemez elindul, és miközben nevelitek a gyermekeiteket, szintén beindul a szülői lemez. Tehát ezek folyamatosan lejátszásra kerülnek. SHAUMBRA: Csók! ADAMUS: Túl sok infót osztottunk meg. ADAMUS: Megvered őket? (nevetés) Elfuttok előlük? Nem, nem, nem. Hoztok egy tudatos döntést: Tűnjetek el az életemből. Legyetek világosak, egyértelműek, ne legyetek puhák. Ne akarjátok megkezelni őket. Legyetek egyenesek, és egyértelműek: Tűnjetek el az életemből: Most! Nincs szükségetek rájuk. És ha mégis, akkor nektek van valami olyasmire szükségetek, amiről majd júniusban beszélgetünk. (nevetés) Egy terápiára. (nevetés)
Tehát itt vannak ezek a a hangok. És ha megálltok egy pillanatra, mert az élet úgy felbolydult, úgy megterhel benneteket, és összeomlotok, akkor így szóltok: Kérem, segítségre van szükségem valahonnan, valamitől! És továbbra is rengeteg hangot hallotok. Rengeteg a zavar. Erre mit tesztek? Nos... Szóval az igazi hang, a belső hang most kezd felszínre jönni, és amit már valóban érezhettek, az a Tudatosság Testetek. A Tudatosság éberség. A Tudatosság Éberség. A múlt hónapban beszéltünk a Tudatosság Testetekről. A jelen pillanatban létező Én Vagyok minőségről. A tegnap nem számít, az előző élet irreveláns. Nem számít. LINDA: A nagy felemelkedett Mester… (írja a táblára) ADAMUS: Nem, mert két szótagos. Így hát, játszunk most egy kis háttér zenét, csak hogy elhitessük az elmétekkel, hogy épp csinál valamit, és arra kérlek benneteket, hogy legyetek most nagyon bátrak és nyissátok ki a tudatotokat. Ne a fületekkel hallgassátok., hanem a Tudatosság Testetekkel, a teljes lényetekkel. Hallgassátok Magatokat, érezzétek magatokat, és ismerjétek fel Magatokat. (Anders Holte Lemúriai Hazatérés című számát hallani úgy 5 percig) (Majd Adamus további egy percig csendben áll) ADAMUS: Vegyetek egy mély lélegzetet.lazuljatok el. Lazuljatok. Nahát! Igencsak lenyűgöz ez az egész csoport. A zenét szerezte és a toningot (hangolást) végezte Anders Holte Németországból. Sokan közületek ismeritek az Ő munkásságát. És bizony nem a toning volt az a hang, amelyet ti hallgattatok. Valójában sokkal inkább egy figyelemelterelés volt, mind bármi más. LINDA: Ne használd a mosdót! (nevetés, amint Adamus a férfimosdóba bemegy) ADAMUS: Valójában az történt, hogy az elmétek erre összpontosított, így hát elkezdhettetek ellazulni… LINDA: Meg ne tedd! ADAMUS: ...hogy eljuthassatok abba a csendes állapotba. (lehúzza a WC-t) És... ah… (sok nevetés) LINDA: Szégyelld magad! ADAMUS: Tehát, miközben a toning zajlott, ti képesek voltatok elengedni, ellazulni kicsit, és amikor a zene megállt… LINDA: Felhúztad a cipzárad? ADAMUS: Amikor mindezek a hangok úgymond elhallgattak, amikor minden elcsendesedett, amikor a zene leállt, és csend volt, volt egy percetek, egy igazán csendes percetek. Megfigyelhettétek, hogy nem feltétlenül hallotok nagy erős hangot, csak jó érzéssel jár. Ez a nagy Hang. Ez a Tudatosság Teste. Ez a hang nem mondja meg, hogy mit tegyetek. Kérlek, kérlek benneteket, ne várjátok azt, hogy majd megmondja nektek, melyik autót vegyétek meg, hova menjetek vakációra, és hasonlók. Ezek a régi idők kérdései, amikor szükségetek volt arra, hogy valaki megmondja nektek, hogy mit tegyetek. Nincs erre szükségetek, és nem is akarja majd megmondani a Hang. Csak veletek szeretne lenni. Ez a legnagyszerűbb hang mind közül - az Önvalótok, amint veletek akar lenni. Annyira biztonságban érzi magát ebben a meglehetősen durva realitásban, hogy mégis veletek lehet. Ez az egyetlen hang, amelyre szükséged van. Nem kellenek neked semmilyen üzenetek. Nincs szükséged semmilyen konkrét válaszra. Csak ezt hallgasd. Anders többdimenziós toning szerzeménye egy csodálatos eszköz arra, hogy ide eljussatok. Úgy hiszem, megtalálható a weboldalatokon. (A Lemúriai hazatérés részlete meghallgatható itt: LHC -
Lemurian Home Coming) De akár ezt választod, akár valami mást, ez mindenképp egy nagyszerű lehetőség arra, hogy ráhangolódj a Hangra, és megengedd ennek a csendes biztonságos térnek a létrejöttét. Elkezditek majd meghallani, érezni az Igazi Hangot. Nos, most pedig következzen a mai nap egy újabb kérdése. És azoknak mondom, akik azon tipródnak, hogy vajon most megválaszolom-e a kérdést, mely szerint „Jézus meghalt-e a kereszten?” Most Húsvét van. Húsvét, Aandrah. Több száz Shaumbra szeretné ezt tudni szerte a világoban. Talán, megválaszolom, ha lesz rá időm... talán. Mert a válasz elképesztő. Nos, vajon van-e még …tulajdonképpen mindannyiunkat várnak egy programon. El is felejtettem mondani nektek. Azért kell ma elmennem, mondjuk úgy 5 órakor, na jó, legyen 6... (nevetés) az az, hogy mi most valamin dolgozunk. Ezt valószínűleg nem tudtátok.Te tudtad, (Lindához szólva) mert szörnyen érezted magad korábban, és azt hitted a baj veled van, pedig nem. Ó, én dalolok! (nevetés) (Adamus énekelni kezd) Hm… ez nem rólad szól! (még több nevetés) Tehát mi most dolgozunk valamin, mert ezt tesszük épp. Ezt teszitek ti is. Vegyetek egy mély lélegzetet, és elmagyarázom, miről van szó. Valójában terveznek egy terrortámadást holnapra, Húsvétra. Igen, bizony, érthető. Egy kis fennakadás a vallási szertartásokban - amolyan figyelem felkeltés. Bekerül az újságokba, és nagy hír lesz belőle. És szégyen szálljon azokra, akik terrorcselekményeket hajtanak végre egy szent szünnapon, mindegy milyen vallásról van szó, de ez egy szent szünnap. Nem számít, hogy az életet vagy a halált tiszteled-e, de mindenképpen szentséges a nap. Ám létezik egy terv a háttérben, és ezért kell ma inkább hamarabb elbúcsúznom, hogy a terroristákkal dolgozzak egy kicsit - persze nem biztatván őket - és ti is velük dolgoztok ám. Szóval, mit teszünk, amikor egy csapat terroristával dolgozunk együtt, akik értékes emberi életek kiirtását tervezik nagy számban? Oda megyünk és rájuk üvöltünk, Steve? STEVE: Nem. ADAMUS: Marilyn, imádkozunk értük? MARILYN: Ha szeretnéd.
ADAMUS: Ha… nem... te most adj nekem egy dollárt. (sok nevetés) Adj egy dollárt. Akkor adj te egy dollárt ő helyette! (a testvéréhez beszélve, még több nevetés) Én nyereségessé fogom tenni ezt a vállalatot, vagy így, vagy úgy! (nevetés) Nem, nem imádkozol értük, mert az a te célodról szólna. A te együttérzésed hiányáról… Sajnálom, de ebből most kaptam egy dollárt. Tehát odamegyünk és a pszichikai energiáinkat rájuk irányítjuk? SHAUMBRA: Nem. ADAMUS: Nem, nem, nem... Tehát, akkor mit teszünk? SHAUMBRA: (hátulról bekiabálva) Tiszteljük őket. ADAMUS: Oké, igen.. SHAUMBRA: Együtt érzünk velük. LINDA: Akarsz listát róla? ADAMUS: Persze. EDITH: Jobban érezném magam, ha felbérelnénk egy bérgyilkost. (sok nevetés) ADAMUS: Add ide… A pénztárcádat akarom! Az egész átkozott pénztárcát! Mindent kérek! (sok nevetés) Aandrah, te ráérsz holnap? AANDRAH: Igen. ADAMUS: Szükségem van egy konzultációra. Tehát, együttérzés. Teljes mértékben. Odamentek, vagyis valójában mi odamegyünk - együttérzéssel. És már ott is vagyunk most. Egy részetek ott van most ezen a tervezésen, a terroristák gyűlésén. Odamegyünk egy kiterjedt tudatossággal, más szavakkal, ezeknek a dolgoknak nem kell megtörténniük. Nincs sors. Odamegyünk úgy hogy tudatunkban nagyszerűbb potenciálokat őrzünk. Nem azért, hogy rájuk kényszerítsük azokat, nem azért, hogy ezeket igényeljük, hanem mintha egy óriási ajándékkosárral jelennénk meg, így szólván: És mi lenne, ha inkább ezeket választanátok, a dörgés helyett? Mi a helyzet az önszeretettel, ahelyett hogy dühösek lennétek az anyátokra, azt gondolván, hogy fel kell robbantsátok a világot? „Istenek vagytok, akkor cselekedjetek is aszerint!” Ahelyett, hogy: „Ez Isten és az egyéb szabályok, és kövesd azokat, vagy megölünk téged!” Tehát odamegyünk, egy nagyon kiterjedt tudattal és éberséggel és talán, de csak talán, magukba szippantják majd. Érzik majd. Talán egy valaki a csoportból, vagy öt ember a csoportból egy pillanatra elhallgat és így szól: „Én érzek valamit. Halok egy hangot. Érzek valamit, és tudjátok, tényleg ezt akarjuk mi tenni azért, hogy a hangunkat hallassuk?” Ez minden, amit próbálnak elérni: A hangjukat akarják hallatni. „Talán nincs arra szükség, hogy felrobbantsunk dolgokat, de talán, csak talán, vethetnénk magunkra egy pillantást, hogy mi egyénileg, külön-külön, noha ezt a terrorista jelmezt viseltük, hogyan is kezdhetnénk el megváltoztatni a világot úgy, hogy mi magunk változunk? Felülkerekedvén a kontrollon és a haragon, és azon, hogy az előző életbeli aspektusaink felütik folyton a fejüket, és fel akarnak robbantani dolgokat.” Nos, Shamubra, amikor mi oda megyünk, ahogy azt most is tesszük, erre a terrorista találkozóra, akik épp az utolsó simításokat végzik a terveiken, mi az együttérzést visszük oda. Egyébként, magatokkal is így kell bánni, mert - ( Lindának) lapozz vissza kérlek a hangok listájára - mert ezek is terroristák. Ezek terroristák. Aandrah? Igen. Szeretnek felrobbantani dolgokat? AANDRAH: Igen. ADAMUS: Olykor igen. Igen. Olykor pedig nagyon szeretik a hipnotikus hatást. Olykor egyszerűen csak sokat szeretnek sírni, igen, de vannak közöttük olyanok, akik szeretnek bennetek felrobbantani dolgokat. Felrobbantani ezt itt.(mutatva a fejére) Ez egy könnyű célpont. Nos, vissza a beszélgetésünkhöz. Valóban létezik a terroristák egy csoportja, amely azt tervezi, hogy holnap valamit felrobbant. Erre mi itt ülünk és azt mondjuk, hogy ez az energia, a harag, a kontroll elakadt energiája átalakítható, nem erőből, hanem együtt érzéssel és tisztelettel, nem szkanderrel és nem egyezkedéssel, ha hiszitek, ha nem. Mi nem... én egyáltalán nem egyezkedek. Ha valóban érted a Vagyokot, akkor ott nincs helye az egyezkedésnek. ”Vagyok. Nem fogok egyezkedni róla. Vagyok, Aki Vagyok, semmivel sem több se kevesebb.” Tehát odamegyünk a jelenlétünkkel, és bárcsak éreznék a jelenlétet. Tehát, mi történik? Az egyik forgatókönyv a sok közül. Holnap reggel felébredtek, és hallotok pár nagyon rossz hírt. Természetesen egyikőtök sem akarja igazán ezt a potenciált. A legtöbb ember nem akarja. Vagy holnap egy pár érdekes hír vár majd. Egy terrorista csoport a tervük utolsó lépcsőjén valami teljesen ostobát cselekedett. És a tervük elúszott. Nem tudták felrobbantani a bombát az alsógatyájukban. (nevetés) Ezt sohasem fogom megérteni. (nevetés) Azt kell, hogy mondjam, terroristák… (Lindának) Visszalapoznál a hangok listájához? LINDA: Örömmel. ADAMUS: A terroristák nem igazán okosak. Egyáltalán nem azok. Hangosak, de sohasem okosak - Soha. Tehát van itt egy másik potenciál is: „A kormány hivatalnokok leleplezik a…” pont-pont-pont - Töltsétek ki a folytatást - felrobbantására irányuló kísérletet. Az utolsó pillanatban meghiúsul. Ekkor egy hatalmas mosollyal az arcodon így szólsz: Ó, Istenem, milyen jók vagyunk! (nevetés) És nem kellett semmit sem erőltetnünk. Csak megfogtuk a tudatunkat, és éberségünket a Jelen pillanatban, és oda helyeztük. Elképesztő! Varázslatos! Valójában egyáltalán nem varázslatos, annyira egyszerű, hogy semmi titokzatosság sincs benne. Vagy a harmadik forgatókönyv, miszerint: nem történik semmi. Semmi. Nem olvasol semmiről. Holnap nem történik semmi. Eltelik, ahogy egy másik nap, mert bizonyos szinteken, a tervezés közben félresiklott az egész. Széthullott, bármilyen apró részleten is múlt. Vagy lehet, hogy eme csoport vezetője hirtelen szívrohamot kapott és meghalt. Nem mintha mi okoztuk volna, de tudjátok, kedves Shaumbrák, hogy ha sok szív energia gyűlik össze, mint ahogy általatok, és ezt kiadjátok, akkor az megterhelheti valakinek a szívét. Ha igazán zárlatos energiáik vannak, akkor azokat felnyithatja hirtelen, és túl gyorsan. Tehát, ha nem olvasol semmiről, nem történt semmi, és azon tűnődsz majd: „Nos, ez az Adamus csak kitalálta az egészet? Mert igazából bármelyik forgatókönyv is történik, Adamusnak végül is igaza lesz. „Számomra a kedvező forgatókönyv az lenne, ha az összeesküvést leleplezik és erről szólnak a hírek. A rossz mindenki számára az lenne, ha megcsinálják, és a terroristák nem érzik a jelenlétünket. És valójában a legjobb az lenne, ha – nem szeretném a legjobbnak rangsorolni - de mégis az töltene el a legjobb érzéssel, ha nem történik semmi, a tervük meghiúsul, mert ez számomra azt üzeni, hogy a tudat igazán tágul. Mert nem tolerálja majd az intoleranciát. LINDA: Ez jó! ADAMUS: Nem engedi meg már a Régi Energiás kontrollt. LINDA: Leírhatom ezt? ADAMUS: Igen. Ugyan nem tudom, mit mondtam, de… Tehát, kedves Shaumbra, egy pillanatra most, ha lehetne..mi ezen dolgozunk – mindannyian ( a kamerába mondja) Most egy kicsit álljatok meg a köszönőlevelek írása közepett és vegyetek egy mély lélegzetet. A világ egy csodálatos hely. Valóban az. Nincs semmi hozzá fogható tapasztalat. Tényleg nem emelkedhettek fel az angyali világokból. Átléphettek oda, hogy kipihenjétek a földi élet fáradalmait (nevetés) de nem emelkedhettek fel onnan. Tartózkodhattok ott életek között, hogy elrejtőzzetek, de itt, pontosan ezen a helyen végezzük ezt a munkát. És ez a küzdelem a terroristák között és a szívélyes, együtt érző és tudatos között, ez a csata a régi erők és az új tudat között, ez nem csupán a Földről szól, tudjátok. EZ kihat és nagy befolyással van az egyéb birodalmakra is. Vannak angyali birodalmak… Oh, valamelyik nap beszélni fogok az angyalokról. Átadom majd nektek a valódi történetet az angyalokról, amely egyáltalán nem oly habos, és puha realitás, ahogy azt gondolnátok. (nevetés) Elképesztő dolgok ezek, de vannak olyan angyali lények, akik valóban visszafogják magukat. Ők nem akarják, hogy a teremtés továbblépjen, valamilyen okból kifolyólag. Ebbe majd belemerülök. Leírnád ezt arra a listára, hogy mi mindent fogunk még tenni, mielőtt elmegyek? LINDA: Oh-oh. ADAMUS: Csinálunk egy angyal-workshopot, és valami olyan nevet adunk majd neki, hogy: (drámai hangon) „Angyalok - A jó vagy a sátán erői?” (nevetés) LINDA: Akkor mit írjak ide? Angyal Workshop? ADAMUS: Az Angyal Workshop egyelőre megfelel. Próbálok kicsit besegíteni a marketingbe, hogy haladjanak a dolgok. Ezért ajánlottam fel a pénz visszafizetési garanciát a mai workshopunkra. Tehát, van olyan, aki szeretné visszakapni a pénzét eddig? SHAUMBRA: Nincs. ADAMUS: Jó, de még nem végeztünk. Nos, terjesszük ki a tudatunkat és az együttérzésünket ebbe az energiába, a terrorista csoport eme tudatára Csak legyünk ott. Vegyetek egy mély lélegzetet, és legyetek ott. Nincs tanítás, nem kell, hogy halljátok a hangotokat, amint próbáltok hatni rájuk a csevegésetekkel, mint ahogy nektek sincs szükségetek arra, hogy halljátok mások példabeszédeit. Csak legyetek ott, minden egyes részetekkel… (szünet) A bölcsességetek… Mindaz, amit ezek alatt az évek alatt tanultatok a tudatosságról és az energiákról… (szünet) Hozzátok el magatokkal. Amit tudtok a bennetek dúló belső küzdelmekről, amit tudtok a szélmalomharcokról, hogy mindez mennyire illúzió csak. Hogy ti tudjátok, hogy amint végül visszataláltok az önszeretetbe és az önmagatokba vetett bizalmatokhoz, már nincs többé szükség semmilyen terrorizmusra. Nem kell már felrobbantani dolgokat ahhoz, hogy a dolgok haladjanak. Csak legyünk ott ebben a pillanatban. (szünet) Ahogy azt már valószínűleg kitaláltátok, ez a csoport nem csupán a bolygó egy földrajzi helyszínén működik, hanem a nem fizikai birodalmakban is. Mondhatnátok úgy is, hogy voltaképpen az emberek, akik a fizikai síkon cselekszenek, manipulálva vannak olyan lények által, akik odaát tartózkodnak, és akik a saját hangjukat és céljaikat kivetítik az emberekre. Most legyünk csak ott minden világban és birodalomban… az igaz Vagyok jelenlétben. (szünet) És most gyengéden, gyengéden gyertek vissza a figyelmetekkel ide, ám közben egy részetek továbbra is ott marad. És emlékezzetek arra, hogy semmilyen elvárással ne legyetek a végkifejlet felé. Ne legyen célotok. Abban a pillanatban, hogy kijelölsz egy célt, már bele is helyezel egy egyensúlytalanságot. Tehát ne legyen célotok a végkifejlet, az lesz, ami. Most vegyünk egy mély lélegzetet, és folytassuk a munkánkat itt, de most bizony zajlanak a dolgok, alig várom, hogy a következő találkozónkon beszéljek majd róla! Ki mozgatja a szálakat? Most itt váltsunk egy nagyot. Azt kérdezem tőletek, hogy ki mozgatja a szálakat az életetekben? Arra kérem Lindát, hogy szaladjon körbe a mikrofonnal. LINDA: Örömmel! ADAMUS: És már kezdem is itt. Kezdjük, Onnal, Garrettel. Ki mozgatja a szálakat a te életedben? GARRET: Sokszor az aspektusaim, amelyek kiabálnak. ADAMUS: Sokszor az aspektusok… köszönöm a nagyon őszinte választ. Teljes mértékben így van. Jól van. Linda, most te választasz. LINDA: Rendben. Valaki jelentkezik? Mertek? ADAMUS: Ki teremti a valóságot az életetekben? És igen, ez egy trükkös kérdés. LINDA: Mindegyik az. ADAMUS: Ki teremti a valóságot? MARY: Nagyon sokszor az elmém. ADAMUS: Igen, az elméd. Ez egy jó válasz. Talán hozhatnál egy pár Adamus díjat magaddal(Lindának), mert az az érzésem, hogy ez jobb lesz, mint, amit terveztem. Tehát olykor az elméd az. LINDA: Adjak díjat? ADAMUS: Igen, Marynek. Mary kap egy díjat. Tehát ki mozgatja a szálakat? Tudom, hogy akarod a választ hallani. (Jane-hez szólva) Milyen sugárzó vagy ma! JANE: Köszönöm. Ez a lista, ami ott fent van, mindig ugyanaz. ADAMUS: A lista, ami ott fent van. Igen. Ezt már hallottuk, tehát nem adhatok érte díjat, de igazad van. Tehát nem foglak most megölelni milliók előtt vagy épp milliárdok előtt - Igen. SHAUMBRA(NŐ): Én mozgatom a szálakat. Én teremtem a saját realitásomat. ADAMUS: Te. Valóban? SHAUMBRA(NŐ): Igen. ADAMUS: Tényleg? Te választottad a szüleidet? SHAUMBRA (NŐ) :Igen. ADAMUS: Tényleg? Mikor? SHAUMBRA(NŐ): Mielőtt lejöttem volna erre a bolygóra. ADAMUS: Tényleg?! És erre emlékszel is? SHAUMBRA(Nő) : Nem. ADAMUS: Ki volt ott veled? SHAUMBRA(NŐ) Ez egy nagyon jó kérdés. ADAMUS: De azt mondod, te teremted ezt a valóságot, közben pedig… SHAUMBRA(NŐ): Itt lent, ide lent. ADAMUS: Ide lent. SHAUMBRA (NŐ): Igen. ADAMUS: Rendben, de ez nem a szüleiddel kezdődött? SHAUMBRA(Nő) : Ó, de igen. ADAMUS: Oké, de nem emlékszel rá. SHAUMBRA(NŐ) : Nem emlékszem arra, hogy én választottam volna őket, de tudom, hogy így volt. ADAMUS: Azt gondolod, hogy így volt. SHAUMBRA(Nő): Pontosan. ADAMUS: De nem tudod, hogy te választottad őket, különben el tudnád mondani nekem, milyen volt a találkozó a többi angyallal, is hogy hogyan választottad ki a szüleidet. Nem választottad.. SHAUMBRA(Nő): Nos, kitalálhatnék egy jó történetet. ADAMUS: Igen. Menj el a DreamWalker Születés Iskolába. És megtudod majd, hogy beszippantott az a cső, vissza ide a Földre, egy csomó beteljesületlen vágyad alapján, sok rúgás ás kiabálás közepett. Ez nem egy tudatos döntés volt, sajnálom, hogy ezt kell mondjam. SHAUMBRA(Nő): Rendben, oké. ADAMUS: Minden szeretetemmel és együttérzéssel mondom, nem választottad. SHAUMBRA(Nő): Rendben. (nevetés, amint Linda átadja neki az Adamus díjat) ADAMUS: Én pénzt akartam! Na, szóval, ki mozgatja a szálakat, Greg? GREG: Sajnos, olykor a bürokrácia. ADAMUS: Igen. A bürokrácia húzkodja a szálakat. Igen, mozgatják a szálakat, de te pedig bedőlsz nekik, mint egy kis marionett. (Adamus táncol, mint egy marionett bábu) Igen. LINDA: Milyen édes, megismételnéd? ADAMUS: Mint egy kis bábu a madzagon, mert beveszed a hiedelemrendszert, mi szerint a bürokráciáé az utolsó szó. GREG: Nem mindig. ADAMUS: Ez nagyon gyakori. Nem mindig. Nem, nem. De sokszor. Nem mindig, ám ez egy jó megfigyelés. Rendben. LINDA: Kap díjat? ADAMUS: Nem igazán. Nem. A díjat azok kapják, akik mindenkiből egy Ó-t! váltanak ki és áh-t! Itt jelentkezik valaki. LINDA: Nagyon jó, bátor vagy, Uram! ADAMUS: Ki mozgatja a szálakat? TIBOR: Az első gondolatom az lenne, hogy nem tudom. Egyáltalán nem tudom… bde ADAMUS: Ez jó. Hagyj itt neki egyet, adj neki egy díjat. Most pedig folytathatod. Igen, gyerünk! TIBOR: De, amint elengedem azt a késztetést, hogy ki akarjam találni, mert nem tudod megfejteni a „nem tudomot” - akkor olyan, mintha együtt teremtenénk. Minél inkább elengedem a „nem tudom”-ot, annál inkább megengedem mindannyiunk számára azt, hogy előrukkoljunk azzal, amit élni és teremteni szeretnénk. (Valaki közbeszól: Hűha!) LINDA: Honnan jöttél? TIBOR: A forrásból. ADAMUS: A Forrásból! (Adamus nevet, a közönség is nevet és tapsol) Szeretnék átmenni oda ahhoz az asztalhoz. LINDA: Ó, istenem. ADAMUS: Ők ritkán kapcsolódnak be. Szóval, valaki most válaszolhat közületek. Ki mozgatja a szálakat? MICHELLE: A Tudatosság Testem. ADAMUS: A Tudatosság Tested. Oké, rendben. Most tartsd meg a mikrofont, mert ezzel folytatjuk. Tehát, a Tudatosság tested. Rendben, de csak most hallottál a Tudatosság Testről, nagyjából egy hónapja. MICHELLE: Ühüm. ADAMUS: Tehát, akkor mi a helyzet az összes olyan tapasztalattal az életedben, amelyek 2010 februárig történtek meg, azok honnan jöttek? Ki mozgatta a szálakat? MICHELLE: Az aspektusaim. ADAMUS: Aspektusok, igen, ez jó. MICHELLE: Az aspektusaim húzkodták a szálakat, de a Tudatosság teste tűnt helyesnek a számomra. ADAMUS: Így van. MICHELLE: Tehát számomra a válasz a Tudatosság Teste. ADAMUS: Ez egy jó válasz, de egyikőtök sem hiszi még el igazán. Egyikőtök sem tapasztalja még. LINDA: Jár ezért díj? ADAMUS: Ó, nem igazán. Sajnálom, de majd legközelebb. Igen. RICKI: Olyan emberek a környezetemben, akiknek megengedem, hogy irányítsanak… ADAMUS: Igen, a körülötted élő emberek. RICKI: Húzkodják a madzagokat. ADAMUS: Pontosan. Ők húzkodják. És ...Nancy? NANCY: Tessék? ADAMUS: (nevetve) Nancy és Kathy, szeretném, ha figyelmet kapna ez az asztal. Mindig olyan serényen dolgoznak, hogy benneteket kiszolgáljanak, tehát, ki mozgatja a szálakat az életetekben? NANCY: Épp azt készültem mondani, hogy az attól függ, hogy mit teszek épp. Mint mondjuk a munkában a főnökök. ADAMUS: Igen, ez így van. NANCY: Otthon pedig, lehet, attól függően, hogy mit teszek, mondjuk az unokáim. ADAMUS: Igen, rendben. NANCY: Minden attól függ, hogy mit teszek épp. ADAMUS: Jó. Jó. Őszinte válasz, Kathy? KATHY: Az Ego. ADAMUS: Ego. Ego, és hol van az ego? KATHY: Mindezekben. ( mutatva a listára) ADAMUS: Tehát, mindez itt. Jó, rendben. Jó válasz. Egyébként, nem azért, hogy kijavítsalak, bár mindig megteszem... Az Ego nem egy rossz dolog. Az Ego valójában abból a kifejezésből ered, hogy „I Go (vagyis - én megyek) Én kiterjedek, és tapasztalok.” Ám az idő során, az egóból egy pejoratív szó lett, de valójában nagyon jó dolog, ha az embernek nagy egója van. (Nevetés, amint Adamus szünetet tart) LINDA: Hála Istennek. ADAMUS: Ti az Egóra negatív értelemben gondoltok, úgy mint önzőségre, amikor valaki el van telve magával, én központú. És itt van egy vonal, egy nagyon finom vonal, amely mégis ott van, amely elválasztja a teljesen én központú állapotot, amikor táplálkozol és energiát lopsz másoktól és azt az állapotot, amikor tudatában vagy önmagadnak, vagyis nem kell senki mástól energiát lopnod. Annyira tudatában vagy önmagadnak, és annyira szereted magadat, hogy nincs szükséged arra, hogy lopj: nem kell kifogásokat keresned magadnak, nincsenek kétségeid önmagadat illetően, tehát kifejezheted magadat nyíltan és örömtelien. Nem kell visszatartanod magadat. EZ az ego egy csodálatosan szép dolog. A Vagyok minőség kifejeződése. Igen, vannak még itt egy páran…Siglinde? SIGLINDE: A fizikai test is húzkod egy-két szálat. ADAMUS: Teljesen így van. A fizikai test sok szálat mozgat. Teljes mértékben igaz. Lehet, hogy remek napod van, és hirtelen egy fájdalom, egy sajgás,a biológiai testetek hangja felszólal hirtelen, és el kezd kiabálni, romba döntve ezzel a jó napot. Igen. Aleya? ALEYA: Számomra ez annak függvénye, hogy mennyire bízom meg magamban. Mennyire bízom meg magamban abban a pillanatban, az határozza meg azt, hogy mennyire értek majd egyet az aspektusaimmal… ADAMUS: Igen. ALEYA: vagy mennyire értek majd egyet a „Vagyok” minőséggel. ADAMUS: rendben. Pontosan. Nagyon őszinte válasz. Igen. Olykor, a bizalom hiányában, megengeded a többieknek, hogy ők húzkodják a szálakat. Vannak napok, amikor valójában könnyebb megélni azt, ha valaki más húzkodja a szálakat (Adamus marionettként táncol) és te pedig… LINDA: Erről lemaradtam. Épp jöttem-mentem. Láthatnám én is? ADAMUS: Valaki más mozgatja a szálakat, és..( ismét táncol) Cauldrénak ez nem teszik. LINDA: Tényleg? ADAMUS: Ó, nem, nem. SHAMUBRA(ffi): Ahogy ezt kérdezed olyan, mintha arról beszélnél, hogy mások befolyásolnak minket. Hogy mozgatja a szálakat a bábszínész? Ki nyomkodja a gombjaidat? Nem lenne jobb, ha inkább arra a csendes hangra figyelnénk belül, és több döntést hoznánk onnan belülről? ADAMUS: Akkor talán én most már haza is mehetek! Nem kell befejeznem ezt az előadást, de van még néhány érdekes ábrám. Igen, igen két kicsi díjat neki! LINDA: Istenem! ADAMUS: Én egy kicsit azért másképp mondanám. Nem jobban, csak másképp, EDITH: Szeretne egy aranyat. ADAMUS: Ezzel is előjövünk hamarosan. Most akkor előre megyek a táblához egy-két diagram kedvéért. Tehát, a kérdés az, ki mozgatja a szálakat? És ha azt feleltétek volna, hogy senki, akkor bizony hazugnak neveztelek volna. EDIT: Ebben mi az újság? ( nagy nevetés) ADAMUS: (nevet) Ó, adj neki valamit! Valamit! Igen, köszönöm! Ez annyira emlékeztet most a régi misztérium iskolákra, ahol is napokat töltöttünk együtt. Előfordult, hogy olykor némelyikőtök annyira lerészegedett, majd másnap reggel nyomorultul érezte magát, és közben, meg néha elmerültünk a teljes szépségben, és örömben. Hiányzik nekem, de most ismét folytatjuk. Tehát olykor..elég sok new-age-es tagad, és azt mondják, hogy az ő szálaikat ugyan nem mozgatja senki. Erre én megkérdezem őket, de veletek ez nem ment. Próbáltalak erre ösztökélni benneteket, hogy adjatok már nekem egy néhány m.sz(.arha..ar)választ, de kedves Shaumbra, olykor megkaptam a választ.”Senki. Én teremtem meg a saját valóságomat.” Erre én így szólok: „Ó, tényleg?, tehát rendelkezel bizonyos tehetséggel, és azokat hol szerezted?” És a többiek, akik nem igazak, valódiak, azt mondják erre: „Nos, én teremtettem őket.” Tényleg. És emlékszel is rá, hogy te teremtetted? „Nos, arra nem, de én teremtettem.” És vannak azok, akik így szólnak: „ Én vagyok a valóságom teremtője.” Erre én pedig megkérdezem: „Tényleg?, És ezt teremtetted??” Ez vicces volt. (nevetés) Annyira gyakran hallom ezeket a nagyon ezoterikus válaszokat, de ezeket nem alkalmazzák valóban az életükre. Ezek nem valódiak. A Tudatosság Hullámai Most, a hátralévő pillanatainkban, amelyek órák is lehetnek, szeretném megbeszélni, hogy ki mozgatja a szálakat és szeretném meg is válaszolni a saját kérdésemet- a kérdést, amely sokatokat elgondolkodtatott- gyakran- az ember rendelkezik-e szabad akarattal? Ezt ma itt meg fogjuk válaszolni. Megkapjátok a pénzetek értékét. Van –e az embernek szabad akarata? EDIT: Szabad választásuk van. ADAMUS: Igen? ADAMUS: Most rajzolni fogok. Rajzolni fogok és mindez szimbolikus. Ne vegyétek szó szerint, de ezen keresztül jól megmutathatom.
A forrásotok utazik. Az önvalótok utazik. És a múltkori beszélgetésünk alatt beszéltünk a Tudatosság Testéről, de a Tudatosság Teste különböző- úgymond- hullámmozgásokat, táncokat végez, jár. A szellemetek is rendelkezik egy hullám formával, egy gyönyörű hullámalakzattal. Ezt ne vegyétek szó szerint, mert csak szimbólikus. (Adamus egy hullám alakzatot rajzol).
A szellemetek ezt az utat járja, és rendelkezik egy néhány saját vággyal. Ezeket a vágyakat nagyon könnyedén lehet összegezni. A szellemetek, az önvalótok meg akarja ismerni önmagát, és teszi ezt a az általam 3 X-nek hívott dolgokon keresztül- mint Experience ( Tapasztalat), Expansion( Kitágulás) és Expression ( Kifejeződés). Ezt akarja tenni a szellemetek, az isteni minőségetek, vagy hívjátok, ahogyan kedvetek tartja. Ott van kint, épp táncol, lebeg. Csak szeretné megismerni önmagát, és szeretne tapasztalni. Önmagát nem ismerheti meg tapasztalat nélkül, tehát tapasztal. És szeretne folyton tágulni. Ez a szellem boldogsága, ha tágulhat és kiterjedhet. A hátrafelé menet nem működik. A semleges állapotban való maradás, vagy a stagnálás előbb-utóbb robbanást okoz. Nagy durranást hoz! Van, aminek áramoltatnia kell az energiát. Tehát kiterjedést akar és kifejezni eme boldogságát. Csupán tudni a bennünk lévő örömről és boldogságról, és azt nem kifejezni, nos, az nem hoz kielégülést, beteljesedést. Tehát szeretné kifejezni- az éneken, a zenén, a könyveken, a munkán, egy rossz kapcsolaton, egy egészségügyi problémán keresztül önmagát. Ezek mind kifejeződési formák, és a szellemetek hullám alakzatja ezt teszi.
Rendelkeztek egy másik hullámalakzattal is, nos hívjuk csak, emberinek. Az emberi hullám alakzatotok valahogy így néz ki. ( Adamus rajzol egy másik hullámalakzatot, amely teljesen ellentéte az előzőnek). Az emberi oldal, amely igazából a tudatotok nagy részét hordozza jelen pillanatban, teljesen másfajta táncokat és vágyakat ismer. Rendelkezik egy csomó céllal, mert általában nem látja a szellemet, és azt hiszi, hogy neki az önmaga uraként kell cselekednie. Így hát nagyon erőteljesen védekezővé és elszigeteltté válik, és olyan dolgokra vágyik, mint a túlélés. Ez egy régi lemúriai program: a túlélés. Menj a Földre, maradj ott- kerülj a testbe, mert ott részed lesz néhány tapasztalatban- és maradj is ott. Tehát élj túl. Régi program. Remélem, hogy képesek leszünk elengedni ezt a régi túlélési programot, mert minden szinten fájdalmas. Nem kell túlélnetek, nektek élnetek kell. De ez a rész a túlélést akarja, bizonyos szinten komfortra és élvezetre vágyik. Az élvezeti rész a régi atlantiszi programozásból ered. Létezik egy élvezeti központ, amely mindegyikőtökbe be lett programozva. Miért? Mert így lehetett dolgoztatni az embereket, igazán keményen, óriási dolgokra voltak képesek, csak hogy megkapják a nap végén a kis jutalmukat- hogy kapjanak egy kis szexet, egy kis alkoholt, egy kis elismerést, bármit, egy kis erőt. Ez a komfort és az élvezet része. Sajnálom, ha ezt nem tudjátok elolvasni (mutat a táblára). LINDA: Nem helyes, de elmegy.
ADAMUS: Mutassuk ezt jobban Roy-kamerájának. A komfort és az élvezet szintén olyan programok, amelyektől szeretném, ha megszabadulnánk. Nincs szükségetek arra, hogy a nap végén egy kis kekszet kapjatok. Nem vagytok már laboratóriumi idomított patkányok, akiknek meg kell kapniuk a csemegéjüket. A cukor egy fantasztikus felfedezés volt jó régen, de a cukor valójában…Óvatosan kell fogalmaznom. Nem, mégsem. A cukor, bizonyos szinten rendelkezik egy hipnotikus energia réteggel. Ezzel nem azt mondom, hogy a cukor rossz dolog, de a cukor valamit aktivál bennetek energetikailag, nem biológiailag, hogy azt gondoljátok, jól érzitek magatokat. A gyerekeknek cukrot adtok, igaz, miért? Hogy lezárjátok őket. Nem tesz jót nekik. Egy tébolyodott energetikai állapotba juttatja őket . Szóval a cukor egy hipnotikus drog. Ezt leírhatjátok: „ Adamus azt mondta, hogy a cukor egy hipnotikus drog.” Tehát az embernek túl kell élnie, meg kell kapnia az élvezetet és a kényelmet, majd pedig belekeveredik másfajta energiákba, mint amilyen a kontroll és a hatalom. Ezeket imádja. Az identitásának épületébe kerül. Ez az ego negatív értelmezése. Mondjuk csak azt, hogy identitás. Régi programozás. Tehát ez az emberi hullám folyton arra törekszik, hogy megerősítse önmagát. A szellem- a szellemi rész- próbálja önmagát megérteni, míg az emberi rész, próbálja önmagát megerősíteni. LINDA: Ezt le kellene írnod. ADAMUS: Nos, ezt mind felveszitek.
LINDA: Rendben. ADAMUS: Tehát az embernek folyamatosan meg kell erősítenie az identitását, és valójában ezáltal nem engedi meg az igaz kiterjedést vagy az identitás valódi felfedezését. Szeretné azt korlátozni, és túlontúl behatárolni az identitást. Tehát itt vannak ezek a hullámalakzatok és egy csodálatos dolog történik, teljesen természetesen. A szellem táncol, az emberi alakzat táncol, és vannak időszakok, amikor természetesen eltávolodnak egymástól. Amikor ez megtörténik, az egy csodálatos dolgot hozhat , mert ez az ember eljuthat a önmaga felfedezésének a mélységébe. A szellem pedig tovább tágulhat. Ez egy természetes és gyönyörű dolog. Majd ez az elkülönülés szinte mágnesként hat, és ismét összehúzza őket, egymáshoz közelebb. Majd jön egy újabb nyitás, amikor is az ember jobban belemélyül a tapasztalatába, a szellem pedig a saját ünneplésébe, és így megvan ez az állandó előre-hátra tánc. LINDA: Tudnád ezt a zenére csinálni? ADAMUS: Ez tényleg olyan, mint egy tánc. ( Szünet, míg Adamus és Linda táncolnak) SHAUMBRA (ffi): Na, és mindezt énekléssel? ( sok nevetés) ADAMUS: Ez tényleg olyan, mint egy tánc- együtt, külön, együtt, külön..Ugyanilyen a lélekzet is. Érezheted benne ezt a hullámmozgást, ezt a táncot. Itt nagyon meleg van. LINDA: Cauldrénak innia kellene. ADAMUS: Ajtónyitást kérek. Mmm. Az energia, amelyet itt teremtünk…Tehát megvan ez a csodás közös táncuk.
Végül, pedig az történik, és ezt már biztosan tudjátok is. Tehát van a szellem( Adamus rajzol) majd itt van az ember, és egy ponton összeérnek. Egy ponton keresztezik egymást. Ezt itt ki kell nagyítanom. ( újra rajzol) Itt keresztezik egymást. És akkor a tánc megváltozik, ott ahol az az állandó egymásba hullámzás zajlik, ahol többé nem különülnek el. És az a pont, éppen itt, ahol találkoznak a kritikus faktor. Ez a tudatosság O pontja. Vagyis, el kell engedjétek a régi táncot, a régi múltat. Mindez történelemmé válik, emlékké, a tapasztalat részéve. Immár a tánc együtt folytatódik.
Itt kezdődik a Felemelkedési folyamat. (mutat egy pontot a hullámalakzaton). Itt kezdődött az ébredésetek. Egy pillanat műve volt, amikor megéreztétek, hogy többé nem lesz már ez a „közeledünk egymáshoz, majd eltávolodunk egymástól,” hanem éreztétek, valahogy így: „Ó, kedves Uram, most ezek összejönnek.” Ez számtalan dolog eredményeképp történt meg – traumák, depresszió, szenvedély hiánya- ezek a dolgok mind oda vezettek, hogy megteremtődött a z emberi oldalról egy pillanat, amely létrehozott egy lefele tartó spirált a tudatotokból, és ennek segítségével túljutottatok ezen a ponton. A szellemetek pedig, amelyik egy hullámalakzat volt, valahol messze távol, így szólt: „Én lemegyek” (nevetés) „Fejest ugrok. Többé nem akarok kizárólag itt fent lenni a lila ködben, az éterikus szinteken, hanem lemegyek a Földre. Veled leszek.” És ebben a szépséges O pontban,a Vagyok origójában, egyesültetek. Ehhez majd visszatérek, de szeretném, ha valami nagyon érdekeset megfigyelnétek, mert most Húsvét van. ( Lindához súg) Mély lélekzet. Nos….(Adamus rajzol)
LINDA: Uramisten! ADAMUS: Mi ez Shaumbra? SHAUMBRA: Egy hal. ADAMUS: A hal jelképe. És ki használja ezt? SHAUMBRA: A keresztények. ADAMUS: És mi a magyarázata? SHAUMBRA: A halász. ADAMUS: Hogy Yeshuát egy csapat halász vette körül. Egyáltalán nem!( nevetés) Micsoda…! Ugyan ki választana egy halat jelképének???? Mire gondolt Yeshua ezzel? Ez a felszín. Szóval az állandó táncra gondolt. Nincs köze a halászathoz! Hanem ez az integrációról szól! Hogy itt ezen a ponton ismét egybeolvadnak. (Adamus rámutat a két hullámalakzat találkozására) Ah-h-h! És ezt Yeshua tudta. Yeshua ugyanezt a dolgot magyarázta! Nem volt ugyan neki aranyos kis papirkája, mert a porba írt. Ugyanezt a dolgot magyarázta a tanítványainak, és másoknak is, akik képesek voltak meghallani, és Maria_Magdolna ott állt az oldalán, és ő még több részletet adott át arról, hogy mi történik ebben az elképesztő folyamatban. Yeshua használt egy jelet, amit valaki a halhoz hasonlított, ugyanezt a szimbólumot használta az egybekelésre, mint amit én itt mutattam. Egybekelni- a tánc- amely végül összehozza őket. Itt vagytok ti is most. Ez történik éppen, és innen (a metszőpontból) előre tartván többé nem létezik két különálló hullámalakzat. Mert ez a Tudatosság Teste. Megkaptátok a pénzetekért azt, ami jár? KÖZÖNSÉG: Igen.
ADAMUS: Ó, igen. Igen! Azoknak mondom, akik eljönnek majd a mentális kibillentségekről szóló beszélgetésünkre, ez egy komoly részét képezi majd a beszélgetésnek, mert egy mentális kibillentség alkalmával, Greg, ahelyett, hogy a hullámalakzatok együtt táncolnának, ily módon, valójában szeszélyesek és rendetlenkednek. (Adamus kusza, hegyes hullámokat rajzol) És amikor az emberi hullámalakzat, amelyet az aspektusok hangjai befolyásolnak a tömegtudatból és a bűntudatból, szóval, amikor az emberi hullám elkezd így összekuszálódni- ez jól néz ki- akkor a szellem elkezd így mozdulni ( egymástól távolodva). És elég hamar teljesen el is veszítik egymást.
Az ember a pszichózis állapotába kerül, az elmebetegségek állapotába, összeomlik, és több személyiségre hasad, és az összes egyéb mentális kibillentségnek ez az oka. Mindez az elmén keresztül történik, de valójában a szellem és az ember táncának természetes ritmusa omlik össze. Tehát ezt majd jobban részletezzük. Majd beszélek róla, hogy – most itt ezeken az ábrákon leegyszerűsítettem- , de majd megbeszéljük, hogy mi történik ezekben a hullámalakzatokban, vagy a tudatosság hullámaival. Jó kis cím lesz ez a mai beszélgetéshez: A Tudatosság Hullámai. Nos, valójában, ha igazán belemerülünk, látni fogjátok, hogy rengeteg aspektusotok van. Ezeknek az aspektusoknak mind megvannak a maguk mintái, ezekből már milliók, és milliárdok vannak. Egy pontozott vonallal jelölöm őket, mert nem annyira vannak előtérben, nem oly hangsúlyosak, igaz? Nos, amikor ez az emberi hullámalakzat megszűnik egyenletes vonalnak lenni és átmegy pontozott vonalba, az aspektus hullámalakzatja a pontozott vonalból szeretne kitörni és irányítóvá válni, és erre egyenletes, stabil vonal lesz belőle? (Adamus rajzol) Ennek az eredménye egy teljesen összekavarodott ember. Beszélünk majd arról, hogy miként lehet őket ismét táncba vinni, segíteni nekik visszatalálni a hullámalakzatokba. Egyszerűen. Igazán egyszerűen. Nos, valójában én ezeket meglehetősen egyenes hullámalakzatokként rajzoltam meg. Bárcsak ez az egész fal, és az összes többi fal is tábla lenne, amelyre rajzolhatnék! Hihetetlenül jó lenne, igaz, Szuy? (nevetés)
Nos, igazából ezek a hullámalakzatok vonalak nem csupán egyenes vonalak, ahogy azt én itt mutattam nektek. Ezek valójában…megint egy egyszerű ábrával... ez itt a Forrás ( Adamus rajzol egy pontot).. ezek itt valójában olyanok, mint egy kiterjedő spirál. ( Köré rajzol egy spirált) . És ha belenézel ebbe a spirálba, a táncok folytatódnak, ám ezalatt az idő alatt, a Tudatosság teste kinyílik, olykor elég kaotikus összevisszaságban, traumák közepette, olykor pedig azzal az illúzióval kisérve, hogy az egész összeomlik majd. És van olyan, hogy ez az illúzió igencsak valós. Mert össze is omlik. Nem igazából, de a tudatosság bezárja a kaput és ez létrehozza az illúziót, hogy a kiterjedés összeroppant. Azt hiszem, tudjátok, miről beszélek. Valójában, még ez a spirál sem igazán megfelelő, mert ez a tánc, ha valóban megfigyelitek, egyfajta…( Adamus egy széles köríves spirált rajzol) egy nagy Kört teremt, egy nagy labdát, és a labda tágul. A labda maga a tudat, és folytatja a kiterjedést, folytatja a kinyílást egészen addig a pontig, amíg el nem jutsz a Vagyok minőséghez. Szabad akarat? Itt valami más is történik. Valami más is történik ebben a metszéspontban, amiről beszéltem. A labda, vagy a spirál nem folytatja spirális pályáját, nem folytatja a szabályos kiterjedését, és beszélni fogunk erről a következő ülésünkön. De szeretném megválaszolni a kérdést előtte- látom, lejár az időm- de meg akarom válaszolni nektek a kérdést. Megszemlélhetitek, és nem kell, hogy bármivel is egyetértsetek ezek közül. csak kérdéseket teszek fel. Kérdéseket teszek fel. Mindegyik beszélgetésünkben, mindegyik magán beszélgetésünk alkalmával, én csak kérdéseket teszek fel. Ám most a kérdés az, hogy rendelkezik-e az ember szabad akarattal? Visszatérek a korábbi ábráimhoz. A kérdés az, hogy rendelkezik-e az ember szabad akarattal, vagy, ami még korábban elhangzott: „ Ki mozgatja a szálakat?” Ki huzigálja a szálakat? Ki választja meg a biológiai családodat? Nem te. Még meg sem születtél, akkor hogy választhattál volna? A képességeid és tehetségeid az asztrológián alapulnak? Vagy Istenen múlnak? Egy angyal csapaton? A szellemi vezetőiden? A felsőbb éneden? A felettes éneden? Vagy csak a sors kerekére lettél bízva? Vagy csak szerencsétlenség lett volna? Ki mozgatja a szálakat? És ez egy ősrégi kérdés. A válasz pedig az, nos, attól függ. Hogy ki mozgatja a szálakat az attól függ, hogy hol tartasz itt a tudatosságban.
A szellemnek megvan a maga dala. A folyón úszik lefelé, a hullámok taraján, és valójában nem érdekli, mert a szellem, az isteni énetek, tapasztalatokra tesz szert. Kiterjed és kifejezi magát, akkor is, ha épp a kifejezése a kiabálást és az ordítást jelenti. Az is kifejeződés. Az egészségügyi probléma is kifejeződés. És a szellem elkísér. Nem mintha lenézne téged, de az igényei mások. Mások a vágyai, a szenvedélyei. Itt van lent az emberi, aki küzd a túlélésért és az identitásáért. És igen, itt akartok maradni ebben: „ Nos, én teremtem a valóságomat”. Ami nem igaz, mert a valóságotok nagy részét ez a hullámalakzat teremtette, vagy befolyásolta, csakúgy, mint egyéb hullámalakzatok, amelyekről majd a mentális egészség workshopon beszélünk majd, és olyan hullámalakok is, amelyek itt fent az isteni szinteken vannak, és amelyeknek nem vagytok tudatában. Valójában nem sokat teremtetek a tapasztalataitokból, egyáltalán nem sokat. És, hogy válaszoljak a kérdésre, vajon az embereknek van-e szabad akaratuk? Nem, nincs. Egyáltalán nincs nekik. Ha lenne, akkor teljesen mások lennének. Valaminek a befolyása alatt vannak. Valami bizony mozgatja a madzagjaikat. Vajon a karma? Nos, ha hisznek benne, akkor minden bizonnyal az. A Vallás? Teljese mértékben. És az összes többi ilyen dolog mind – mind huzigálja a madzagjaikat. Erősen hinni akarnak abban, hogy rendelkeznek a szabad akarattal, és követelik is maguknak azt: „Akkor hagyom ott a munkámat, amikor csak akarom!” Nos, mégsem teszik meg. „ Ott élhetek, ahol csak akarok!” Pedig nem így tesznek. Annak a közelében élnek, ahol felnőttek. Hello! Közel anyucihoz és apucihoz! Tehát valójában az emberek nem rendelkeznek szabad akarattal. Egyáltalán nem. Remélem, ezzel most kissé felbosszantalak benneteket, mert mindig is abban a hitben voltatok, hogy szabad akarattal bírtok. Rendelkeztek isteni akarattal. Tobias évekkel ezelőtt elmondta nektek, és azt a közvetítést el is felejtettétek. Nem akartátok hallani, tényleg. Azt mondta: „Létezik az isteni akarat.” A spirituális hullámotok akarata,a spirituális tánc, amely tulajdonképpen legyűri az emberi akaratot (csettint) így. Egy pillanat alatt. És ez felelős egy csomó dologért, amely az életetekben történt. A szellemetek nem kényszeríti rátok ezeket a negatív tapasztalatokat, de vannak dolgok, amelyek a szellemetek számára sokkal fontosabbak, az isteni minőségeteknek, mint az ember buta, régi és kétségbeesett törekvései arra, hogy irányítson, élvezetekhez jusson, rendbe hozza az identitását és túléljen. Ezek nem számítanak! A szellem túl fog élni, mert nincs halál. Yeshua ezt átadta a kereszten. Nincs halál. Nem azért halt meg, hogy vezekeljen a bűneitekért. Nem értetek és a bűneitekért halt meg. Micsoda baj. Önző dolog azt gondolni, hogy Yeshua értetek hal majd meg. Yeshua eljutott egy olyan pontra, ahol- Ő egy csoport tudatát képviselte, tehát esete kicsit más- de Yeshua eljutott arra a pontra, ahol azt mondta: „Én megyek halászni. Én hozom létre a metszéspontot. Nem érdekel, hogy élek-e vagy halok. Elfáradtam abban, hogy a saját börtönömben vagyok emberként. Fáraszt az, hogy nem vagyok önmagammal. Fáraszt az, hogy ez a kettő mindig külön van. Szeretnék újra egyesülni magammal.” Bumm! És keresztezték egymást. Ó, csak nem azt mondtam: kereszt? ( Nagy nevetés, amint Adamus az ujjaival keresztet formál.) Keresztet mondtam? Egybeolvadtak. A Menny és a Föld, találkoztak. Az isteni hullám alakzat és az emberi hullámalakzat végül találkozott. Tehát, meghalt vajon Yeshua a kereszten? Nem, feléledt a kereszten. A fizikai test nem jelentett már semmit. Tudta ezt a „metszés” pillanatában. Egyébként ezt a szimbólumot több száz évvel később felhasználták a hipnózis egy fajtájához, a szenvedést erősítve: „ A bűneitekért halt meg.” Én nem hiszem. Én nem hiszem. Senki nem halhat meg a ti bűneitekért. Ám eredetileg ez ezt a metszéspontot jelentette- a kereszt, a találkozás, egyesülés- és csak később használták a szenvedés a fájdalom a bűntudat és a kontroll jelentéstartalmaival. Tehát kedves barátaim, Yeshua felébredt a kereszten, és abban a pillanatban elengedte a fizikai testét, egyébként 2000 évvel ezelőtt ezt az utat kellett választanotok. Most már nem kell, hogy így tegyetek. Elengedte a fizikai testet, és eztán vált igazán élővé. Majd vidáman folytatta útját Mária Magdolnával, lettek közös gyermekeik, akkor is, ha nem rendelkezett fizikai testtel, Szépséges gyermekeik lettek. Igen, szeretkezhettek akkor is, ha épp nem rendelkeztek fizikai testtel. Nagyon igaz. Olykor az ilyen szeretkezésnél nincs is jobb! ( Lindára néz) De nem mindig. (sok nevetés) Nem mindig. LINDA: Te egy zseni vagy! ADAMUS: Nos, kedves Shaumbra, ma jó sok mindent átbeszéltünk. Tényleg eljött az idő. Folytassuk munkánkat…- nem az együttműködés formájában - csak úgy, hogy jelen vagyunk, ezek mellett a terroristák mellett. Sok mindenre kiterjedtünk ma. Sok anyagra. A következő találkozásunk alkalmával beszélünk majd többet arról, hogy mi történik ezzel a szférával, ezzel a növekvő, táguló részetekkel, amikor elérkeztek a metszésponthoz. De időközben olvassátok újra, vagy hallgassátok meg ismét ezt a Shoudot, mert egy részetek távol volt, kiterjedésében, és ha ismét átmentek az anyagon azzal visszahozzátok erre a szintre. Ahogy beszéltünk róla, a tapasztalásba merülünk el. Megtapasztalunk valami újat, valami mást. Nem mindenki fogja szeretni, ha hiszitek, ha nem. Nem tudom elképzelni, hogy miért, de nem mindenkinek fog tetszeni. Nem lesz kellemes mindenki számára, aki a spirituális utat járja, és ez rendben is van így. Nem is az a dolga. Itt olyan dolgokról beszélünk, amelyek nagyon különböznek némely régi hiedelemtől, az egyéb hitektől. Ettől egyik sem jobb vagy rosszabb a másiknál. De, amint tudjátok, egy régi találkozónk alkalmával, azt mondtuk: „Felfedezünk majd néhány igazán új területet.” Ám minél inkább felfedezzük ezeket az új területeket, annál inkább felismerjük, hogy ezek csak alapvető igazságok, egyszerű józanész által szült igazságok. Tehát, amint élitek tovább az életeteket, emlékezzetek arra, hogy nem kell aggódnotok, nem kell kételkedjetek. Minden jól van a teremtésben. Ezért vagyok, aki vagyok, Adamus, a szolgálatotokban. Az eredeti amerikai Üzenetből magyar nyelvre fordította: Szénási Kata.(Ha szeretnéd a fordításokat támogatni ezen a számlaszámon megteheted: Szénási Katalin GIRO: 10700244-10377703-53200008)
|
Havi közvetítések Adamus közvetítések Mesterek sorozat 8. A Tudatosság Hullámai